| Mit ér, mit ér, végezned tisztán? |
| Az életedet elmulasztád Trisztán. |
| Szerelmed már nem kell neki, |
|
| Ő világát már mással éldeli. |
| S mit ér, mit ér az égnek tornyait |
| Meghóditanod, – mérned e föld minden dolgait? |
| Szerelmed már nem kell neki |
|
| S a lelked vigaszát majd hol leli? |
| Ha megöregszel azzal, hogy ő nem ölelt, |
| A sírban lesz-e nyugtod odalent? |
| Szerelmed már nem kell neki… |
|
| E város minden kölke régen ismeri |
| Botod, monoklid s fehér keztyűd |
| És tudja már, hogy öreguras vagy és elnyűtt, – |
| Szerelmed már nem kell neki, |
|
| Ha verset írsz, nem kedveli, |
| Kedvét már abban nem leli… |
| Mondd, hol jajongjak hát mégegyszer érted, |
| A szegény lelked üdvössége végett?… |
|
|