Cantus firmus^*

Mindennek el kell múlni elébed járúl Jézus fejet hajt aztán elmegy élő parázs a talpán némaság űl a nyelvén béna szivében kétely siket agyában átok így fut a semmiségbe lobogni kezd az úton bomolni kezd a pályán s mint a megőrült csillag okádja fájó lelkét forog és nincsen társa dühöng és nincs ki lássa százszor is megfiadzik magát emészti falja vak ember lesz a végén sírna de nincs ki hallja…