1910
| Négy hónap hiányzott, hogy megszülessek, |
| de Mikszáth Kálmán már nagyon beteg volt. |
| Negyven éves írói működését |
| készültek ünnepelni Beöthy Zsolt |
| indítványára. Nemrég Teddy Roosevelt |
| járt nálunk és Bárczinál matatott: |
| mi van kedvenc írójával? még él-e? |
| Mire a polgármester fogatot |
| küldött Mikszáthért. Persze tolmács várta. |
| Tanúnk nem maradt arról, mit beszéltek. |
| Ilonka szerint Kálmán csak legyintett: |
| „Ugyan! Mi ő Tisza Kálmánhoz képest!” |
| Egyébként a nő legfőbb kötelmének |
| tekintette, hogy az ura zabáljon, |
| és esténként roppant tál sonkás kockát |
| tett hasára, ha ott feküdt az ágyon, – |
| ennek is volt betegségében része, |
| de ezt nem vette akkor senki észre. |
| Közben az urak tizenkilencedik |
| századi módon buzgón készülődtek |
| az ünnepélyre. A nagybizottságba |
| beválasztották a rangosabb nőket |
| s ötszáz férfit. (Ady Endrét kihagyták.) |
| Az írók pedig versenyezve kapták |
| fel Mikszáthot. Herczeg Ferenc szerint |
| „ő úgy is pompás, ha az irodalmat |
| nem találják fel sumer őseink”. |
| Sok hasonló zöldség mellett a költők |
| Mikszáth nevére a rímet keresték |
| s Khuen Héderváry miniszterelnök |
| kihúzta a Szent István-rend keresztjét |
| Mikszáthnak a királyból. Az ünnepnek |
| így nem mutatkozott több akadálya. |
| Kálmán kövéren és halálsápadtan |
| ült karszékén, kis asztalkával lába |
| között, hogy hasát nyugtassa, de vele |
| nem törődtek, míg a himnuszt dalolták, |
| majd felzengett a szónokok vivátja. |
| Beöthy elmondta: közel ötszáz holdat |
| vásároltak, az ősi birtokot. |
| Sághy rektor díszdoktorrá avatta, |
| majd jött a hatóságok, egyletek |
| és küldöttségek végtelen csapatja. |
| Komáromból ezüst koszorút hoztak, |
| Kaposvár mellszoborral lepte meg, |
| Revaiék díszes könyvszekrényt küldtek, |
| Dés meg Nógrád ezüst plaketteket |
| hozott és így tovább, míg végül |
| az ünnepelt, hogy megköszönje, felkelt |
| és így szólt: Tessék hazamenni. Mondják, |
| hogy láttak végül ma egy boldog embert. |
|
| Nem aznap, csupán tizenkét nap múlva |
| halt meg. Akkor csendben és kegyelettel |
| temették el a Kerepesiben. |
| Én négy hónappal ezután születtem. |
|
|
|