Sok boldogság volt
Bártfai Zsuzsának
Sok boldogság volt. Friss vaj íze reggel |
s barna kenyér. Tarkója esti fénye |
a lágy pihékkel számban, míg félszemmel |
hajába hajlottam. Séta Priéne |
|
romjain: mintha a görög lakosok |
most menekültek és ránk hagyták volna |
testük melegét. Kisfiam a kócot |
szedi ki rögtön a babából. Lorca |
|
vers, már huszadik olvasásra. Ünnep: |
ötvenhat októbere, Bajza utca, |
mikor a ruszkik kifelé készültek. |
|
S ablakomban, hogy az év vége lett |
az akácról a szél még most sem tudja |
letépni az utolsó levelet. |
|
(Budapest, 1995. december 31.) |
|
|