Meditáció
| Nem gondolkodás, mert az gyakran fájó |
| tépelődés, kegyetlen és kemény, |
| csak kép vagy látomás, amely magától |
| formálódik, és úgy lebeg elém: |
|
| szobor, szép nő, táj, jóbarát, kőszirtek, |
| virág, való vagy képzelt jelenet, |
| tűzfény tünt kandallókból, tenger – mindegy, |
| olykor változgat, olykor megremeg: |
|
| én mozdulatlanul lesem, szemlélem, |
| nem töprengek semmin se, de egészen |
| beleolvadok, szívom, teletöltöm |
|
| magam vele, de csak néző vagyok, |
| csendes, mohó néző – és ez a legnagyobb |
| öröm abból, hogy itt éltem a földön. |
|
|
|