Hajnal Madras mellett
Gyermeksírás, kéményfüst, zörgő vedrek. |
A nő mezítlenül felül az ágyban, |
a fiú ott alszik csípője mellett. |
Mit bánja, ha a szomszédok belátnak. |
|
Az ablak alatt apró majmok állnak, |
kis virágszirmok szállongnak a széllel. |
Nyújtózkodik. Mily gyönyör, hogy nem fáradt, |
pedig csak élvezkedett egész éjjel. |
|
Az alkalom tegnap nyílt, mikor végre |
kövér ura elutazott vidékre. |
A vén barom! Nem félt sohasem tőle. |
|
Jöjjön, ha jön. Őbenne nincs szemérem. |
Győztesen trónol, kamasz-szeretője |
fejetlen dárdájával jobbkezében. |
|
|
|