Hajnal Madras mellett

Gyermeksírás, kéményfüst, zörgő vedrek.
A nő mezítlenül felül az ágyban,
a fiú ott alszik csípője mellett.
Mit bánja, ha a szomszédok belátnak.
Az ablak alatt apró majmok állnak,
kis virágszirmok szállongnak a széllel.
Nyújtózkodik. Mily gyönyör, hogy nem fáradt,
pedig csak élvezkedett egész éjjel.
Az alkalom tegnap nyílt, mikor végre
kövér ura elutazott vidékre.
A vén barom! Nem félt sohasem tőle.
Jöjjön, ha jön. Őbenne nincs szemérem.
Győztesen trónol, kamasz-szeretője
fejetlen dárdájával jobbkezében.
 

(Budapest, 1994)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]