Ne add fel a reményt
Ne add fel a reményt, mert Európa |
más, mint a perzsa vagy arab világ: |
a költészet meghalt, mielőtt Róma |
elpusztult volna. Talán még csírák |
|
sem maradtak, mint Claudianus bamba |
soraiban. De néhány elveszett |
század után felszállt a régmúlt hangja, |
s e hangnál is valami remekebb. |
|
Mert elrendelte a sors vagy az Isten, |
hogy itt nálunk újjászülessék minden, |
és mind, ki él, bár barbár volt e tájon, |
|
végül kultúrát termel önmagából |
és hozzáadja azt, ami letűnt. |
Amíg élünk, mindig remélhetünk. |
|
|
|