A börtön
Elébb Áijn Shok-on, majd Ellis Island-en |
s Recsken voltam rab. Fájt, de nem kötött: |
belső szabadságomból nem vesztettem, |
mert választhattam jó és rossz között. |
|
És választottam. Közben számba vettem |
a tényt: hazánk köré, éppúgy, amint |
körénk, szögesdrót kerítést fektettek, |
az is csak tömlöc; bent, mint odakint. |
|
A drótsövény nyakam körül így lágyabb |
hurkot feszített, mint akárki másnak. |
Legvégül még azt is tudom: ahogy |
|
determináltatott, hogy itt a földön |
minden halandónak teste a börtön: |
úgy nincs mozgás. A börtön én vagyok. |
|
|
|