A börtön

Elébb Áijn Shok-on, majd Ellis Island-en
s Recsken voltam rab. Fájt, de nem kötött:
belső szabadságomból nem vesztettem,
mert választhattam jó és rossz között.
És választottam. Közben számba vettem
a tényt: hazánk köré, éppúgy, amint
körénk, szögesdrót kerítést fektettek,
az is csak tömlöc; bent, mint odakint.
A drótsövény nyakam körül így lágyabb
hurkot feszített, mint akárki másnak.
Legvégül még azt is tudom: ahogy
determináltatott, hogy itt a földön
minden halandónak teste a börtön:
úgy nincs mozgás. A börtön én vagyok.
 

(Budapest, 1994)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]