Párizs, 1939
| Mást nem volt venni pénzünk, mint kukoricalisztet. |
| Ötödfél kilót főztünk hetente nagy edényben |
| a szállodai rezsón. Bugyborgott. Mikor kész lett, |
| kidöntöttük a kerek asztalra a középen. |
|
| Éjjente fénylett. Rezgett, ha lenn teherautó járt. |
| Nagy szeleteket vágtunk le háromszor naponta. |
| Olykor tejet szereztünk hozzá, de ez se használt. |
| Nyomott, mintha gyomrunkat ököllel verték volna. |
|
| De mi boldogak voltunk, testünk felett libegtünk, |
| mert szabadon nyomorgunk és Párizsban lehettünk. |
| Csak egy baj volt. Hatvani meghívott vacsorára, |
|
| osztrigával, pezsgővel. Autójával utána |
| letett szállodánk előtt. Ott a járdán megálltunk, |
| a kása szeretői, s rögtön mindent kihánytunk. |
|
|
|