XIV. Lajos
A Napkirály volt, Isten kollegája, kegyes, buta, kimért és kellemetlen. |
Ablaka előtt zenekar ácsorgott, hogy rázendítsen, ha felébred reggel. |
Uralkodása elején azonnal a jóbarát Spanyolországra támadt, |
minden ok nélkül, csak azért, hogy harci dicsőséget szerezhessen magának. |
|
Politikához nem értett. Úgy tudta, hogy nála jobban senki sem csinálja. |
Mindig rágcsált, s mint a mókus: dióval, meg süteménnyel volt tele a szája. |
A balettet ő hozta be. Táncuknál csak billegett, mivel nem tudott többet. |
Ha ebédjét hozták, mindenki kétszer érintette süvegjével a földet. |
|
Rangsor, pletyka: ez volt körötte minden. Bársony fogatában gyönyörű nőket |
utaztatott. Szívélyes volt hozzájuk, de pisilni már nem engedte őket. |
Fia helyett csupán fattyát szerette, Maine hercegét, a bődült, aljas embert. |
|
Pár kastély maradt utána, adósság, sok intrika s a felgyújtott Heidelberg. |
Mielőtt trombózisban meghalt volna, panaszkodott, hogy még fájdalma sincsen, |
holott ezt Purgatóriumban lévő idejéből leszámítaná Isten. |
|
|
|