Érettségi csoportkép, 1928

Hatvanöt éve múlt, hogy vizsgáztunk a Fasorban,
s még itt vagyunk a képen, három ívelő sorban.
Félénk arccal és bambán készülünk fel a ronda
életre, mintha addig sohasem éltünk volna.
Mind ismerős. Ez Radó; a nyilasok ölték meg.
L. G. sváb rádiós lett; Varsóban kötötték fel.
Tenk Oszkár főorvosként élt köztünk Budapesten;
Molnár mint komcsi halt meg; Sebő Los Angelesben
tanított vitorlázást; legjobb barátom, Béldy
német vegyészként hunyt el, és mint bankár, Erdélyi;
Londonban üzletember volt egykor Breitner János,
s Valkó, a jeles tudós nyolcvan évig élt itt lenn.
Mindig sejtettem: többen hullunk el közben, ám hogy
mindünknek meg kell halnunk: ezt még sohasem hittem.
 

(Budapest, 1993)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]