Érettségi csoportkép, 1928
| Hatvanöt éve múlt, hogy vizsgáztunk a Fasorban, |
| s még itt vagyunk a képen, három ívelő sorban. |
| Félénk arccal és bambán készülünk fel a ronda |
| életre, mintha addig sohasem éltünk volna. |
|
| Mind ismerős. Ez Radó; a nyilasok ölték meg. |
| L. G. sváb rádiós lett; Varsóban kötötték fel. |
| Tenk Oszkár főorvosként élt köztünk Budapesten; |
| Molnár mint komcsi halt meg; Sebő Los Angelesben |
|
| tanított vitorlázást; legjobb barátom, Béldy |
| német vegyészként hunyt el, és mint bankár, Erdélyi; |
| Londonban üzletember volt egykor Breitner János, |
|
| s Valkó, a jeles tudós nyolcvan évig élt itt lenn. |
| Mindig sejtettem: többen hullunk el közben, ám hogy |
| mindünknek meg kell halnunk: ezt még sohasem hittem. |
|
|
|