Motovun, Isztria
| Gyönyörű völgy. Zsufolt bokrok közt rozsdás |
| malomkerék. Sok zöld, csend és szorongás. |
| A hegyen épült város a középen |
| s a görbe főút. A bástyáról nézem. |
|
| Lenn a házak közt tetőtlen romházak, |
| üres ablakok, négy fal. Mire várnak? |
| Hogy hazajönnek még az olasz holtak, |
| kiket Tito jöttére meggyilkoltak? |
|
| Ez nem horvát táj. A gyümölcs a fákon |
| rohad. Gyerek nem játszik az utcákon. |
| Üzlet nincs. Néha egy szótlan, mogorva |
|
| alak suhan el, mintha szellem volna. |
| Otthon ülnek. Nem szeretnek kijárni |
| a gyilkosok fiai s unokái. |
|
|
|