Tertullianus
| Mór volt s Rómába jött. Nem érdekelte csak az, mi nincs. Gőgös szívvel utálta |
| az emberek nemét. Mindig hőbörgött. Jótett emléke nem maradt utána. |
| „Hiszem, mert lehetetlen”, mondta gyakran, s a lehetetlent jobban tudta másnál. |
| A montanista eretnekek ellen küzdött húsz évig, majd hozzájuk állt át. |
|
| A szeretkezést gyűlölte. „A nőket fátyolozzák le!” Ezt azért unszolta, |
| mert folyton állt a farka. Nyavalyáját egy feleséggel kúrálhatta volna, |
| de hát a testi gyönyört önmagától és mástól is kegyetlenül megvonta. |
| Sok hittudós egyházatyának hívja. Szent Tamás szerint eretnek és ronda. |
|
| Csodálkozom, hogy hasmenéses száját nem tömték be. Az üldözéskor szürke |
| színt öltött, és Marcus Aureliusnak bókolt. Ezért a cirkuszt elkerülte, |
| bár az oroszlán seggét ő nevezte a mennyország legszebbik kapujának. |
|
| A jóindulat hiányzott belőle, az irgalom s a keresztény alázat. |
| Biztos volt: ha meghal, s szemét kinyitja a túlvilágon, angyalok között lesz. |
| Csupán az óvta meg a csalódástól, hogy szeme nem nyílt ki már soha többet. |
|
|
|