A fugu
Joszo ötvennyolc éves. Kimenőt kap családja |
úgy mint ilyenkor mindig. Ő ott ül asztala |
előtt a kemény párnán, és idegesen várja, |
hogy az inas behozza a fugu-t, a halat. |
|
Nyugodtan enni kezdi. A hal iszonyú mérge |
közismert. Nemcsak a bél, a színhús is tele |
gyilokkal. Ki kell vágni. A szakács ügyessége |
döntő. Húsz éve apja is ebbe halt bele. |
|
Vacsora után rágyújt. Kitűnő zenét hallgat. |
Kikapcsolja. Nem szédül. Gyomorgörcsöt sem érez. |
Két óra múlt. Megúszta. Elsavanyodik tőle, |
|
de mosolyog. A hold a japánok istennője. |
Rejtelmes lények. Mitől fut el, s mi az, mit vállal? |
meg akart volna halni? vagy játszik a halállal? |
|
|
|