A fugu

Joszo ötvennyolc éves. Kimenőt kap családja
úgy mint ilyenkor mindig. Ő ott ül asztala
előtt a kemény párnán, és idegesen várja,
hogy az inas behozza a fugu-t, a halat.
Nyugodtan enni kezdi. A hal iszonyú mérge
közismert. Nemcsak a bél, a színhús is tele
gyilokkal. Ki kell vágni. A szakács ügyessége
döntő. Húsz éve apja is ebbe halt bele.
Vacsora után rágyújt. Kitűnő zenét hallgat.
Kikapcsolja. Nem szédül. Gyomorgörcsöt sem érez.
Két óra múlt. Megúszta. Elsavanyodik tőle,
de mosolyog. A hold a japánok istennője.
Rejtelmes lények. Mitől fut el, s mi az, mit vállal?
meg akart volna halni? vagy játszik a halállal?
 

(Budapest, 1991)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]