Rémkép gyötört
| Rémkép gyötört végig az ifjúságon, |
| hogy sohasem lesz jó költő belőlem, |
| de tévedés volt a lidérces álom – |
| tudhattam volna: semmi sem függ tőlem. |
|
| A mindenség örvényében nem számít |
| sem szorgalom, se mánia, sem íhlet, |
| sem hogy a tehetség elér akármit – |
| a közvélemény is csak üres díszlet. |
|
| A súgó dönt. Helye közölhetetlen, |
| mert nem tudom, hogy máshol él, vagy bennem, |
| s ő nem függ tőlem, de én függök tőle. |
|
| Ez az igazság. Bolond, ki rám hallgat. |
| Ne várj az élettől semmi jutalmat, |
| de próbálj többet csinálni belőle. |
|
|
|