Változás
Tíz éve Torontóban s New Yorkban tanakodtam |
barátaimmal – persze csakis az angolokkal –, |
melyik nagyhatalom az, mely elébb összeroppan? |
|
Reméltük: nem az USA, hanem inkább a Szovjet, |
s akkor, ha nem is sokkal, de valamivel jobb lesz. |
Most idehaza nézek körül és kérdem: hogy lett? |
|
Az újgazdag őrjöngő pénzszomjának nincs vége, |
bőrfejűek érkeznek, kiket skalpolni kéne, |
a maffia virágzik, a politika alja |
demokráciát hirdet, miközben egymást falja, |
|
a szinházak halódnak, az irodalom csendes, |
a TV, mint odaát, római cirkuszt rendez, |
kivált, mikor szabad lesz. Rendben vagyunk, bár későn: |
a keleti helyére nyugati hülyülés jön. |
|
|
|