Bertran de Born
| Provensz felhői: mint a hattyuk, szépek. |
| Bertran de Born költő volt, pedig |
| sokszor leste, mikor sötétedik, |
| s az úton akkor kalmárokat késelt. |
|
| De hát a vers nem hozott soha bőven, |
| s kellett a pénz várához. Nagysokat |
| kószált. Feslő fiúkat s lányokat |
| fogott el réten, vízparton, erdőben, |
|
| s meglovagolta mindüket. Viszont |
| nagyon sokáig szőtt boldog viszonyt |
| az angol királyné EleánorraI |
|
| s Oroszlánszívű Richárddal, fiával. |
| Mikor megvénült, kies kolostorban |
| letudta mindezt bőséges imával. |
|
|
|