A kert
Tizenhat évvel csókás kertnél álltam |
a Rózsadombon. Ezt majd megveszem, |
ha pénzem lesz, s itt épül kicsi házam. |
Reggel lemegyek, s az egyetemen |
|
oktatok, estig verset írok, nyáron |
elérem olykor Párizst. Semmi sem |
lett ebből. Itthon ritkán volt lakásom, |
kertem soha. Tropikus vizeken |
|
úsztam, s Victoriáig tanítottam |
sok egyetemen, soha itt, csak ottan. |
Komcsik s nácik között az én nevem |
|
elátkozott, de ezt cseppet se bánom. |
Most végre itthon lett kertem, szállásom. |
Igaz, közös kert. Mégis élvezem. |
|
|
|