Nincs ember…
| Nincs ember, írta Freud, aki valóban |
| hiszi, hogy meghal. Ebben tévedett. |
| Én már tizenkét éves korom óta |
| biztos vagyok, hogy egy nap elmegyek. |
|
| Nem hirdettem eszméket, s magamat |
| a világ koronájának se tartom. |
| A delfinek a vízben játszanak, |
| de ha büdös, elfekszenek a parton. |
|
| A sok milliárd évnyi semmibe |
| úgy sejtem, nem kísér el senki se, |
| de örülök, hogy szeretnek, míg élek, |
|
| és én is nagyon szerettem, míg éltem. |
| Sokszor álltam a halál közelében. |
| Most közelebb jött, s már kevésbé félek. |
|
|
|