Korcsula
Az emberek itt sokkal szebbek |
s tisztábbak. Könnyű szélvihar |
szalad át mindenen, s a tengert |
nem ölte még meg az ipar. |
|
a borravalót, hogyha sok; |
a nép szegény, és mégse rabja |
a pénznek, mint a gazdagok. |
|
Itt szivárványszín alkony vár rád, |
az éji sziklákról a párák, |
|
az esti tenger friss szele – |
|
|
|