Vida Ferenc, a vészbíró
Ő az, aki ötvennyolcban Nagy Imrét elítélte. |
Hogy mindvégig csak hamis tanúkat engedtek be, |
hogy két fővádlott eltűnt – mindezt nem vette észre; |
s most, hogy a legfelső fórum megbélyegezte |
|
ítéletét, vállat von. Hírhedt és undok bajszát |
pökhendin hordja köztünk s áldja a magyar fajta |
birkatürelmét, mivel még senki az igazság |
lángoló korbácsával nem vágott végig rajta. |
|
Lelkiismeret nem rezdül benne. Ott feszít törzse |
körében, kik milliók életét tették tönkre |
negyven évig. Ezek nem rühellik jelenlétét, |
|
mert tudják róla: az ő emberük, pontos mása |
és utóda a régi, vérbíró hiénáknak, |
kik Sigrayt, Hajnóczyt, Batthyányt elítélték. |
|
|
|