Szépség
A gazella nézésének szépsége, mikor egy oázisnál rám vetette |
szelíd szempárját; Plátó stílusa; a kürénei Áphrodíté melle; |
Baudelaire versei első olvasásra; egy szőke hárfa húrjai a párnán: |
Zsuzsa haja; Friscóban az Aranyhíd fölött az égbe hátráló szivárvány; |
|
a fénnyel telt szobában unokám felém úszó két halványkék szeme; |
ahogy Grusenkát a Kárámázovból képzelem; diák fehér kézfeje |
villan a vonaton; serdülő nyírfa ablakom előtt sudár derekával; |
Eric mosolya, amikor először megpillantott a mólón Valettában; |
|
a galagonya vörös körme ősszel; hadihajóról Tahiti borostyán |
kontúrja; a misztikus, asszonycombú fiú Jerémiás próféta jobbján; |
a Korál-tenger linóleum-kékje, lengő, pávakék fátylakkal alatta; |
|
a hibiszkusz porzója; bárányfelhők sokpettyes, alig rezdülő csapatja |
Budavár felett, 31 nyarán – – – Milyen sok szépség! s mennyi, mennyi még! |
Most, amikor ez az út véget ért, kérdem: kinek köszönjek mindezért? |
|
|
|