Ezeréves kápolna

Kápolna füves dombon; sehol házak
vagy falvak. Magányos tanyákról jártak
ide vasárnap. Az ülések zárkák,
nehogy férfiak és nők egymást lássák
mise közben, mert az ember parázna.
A pap angolszász nyelven magyarázta:
ők is, akár a nyáj, mely kint legelget.
Hanem az Úr különleges kegyelme
úgy adta: ha jók lesznek, üdvözülnek.
Ezért, ha szemük itt lezárul végleg,
mindjárt kinyílik ott az örök fénynek.
S mindnyájan, kik a kápolnában ültek,
tudták, hogy múló, szimpla életüknek
értelme van. Nem úgy, mint a miénknek.
 

(St. Hubert-in-the-Fields, Dél-Anglia, 1984)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]