Régtől sejtettem ezt
| Régtől sejtettem ezt és folyton féltem, |
| hogy más is rájön: nyakunkon a kés; |
| mert ha igaz és nincs Isten az égben, |
| úgy erkölcs sincs, sem igazságtevés, |
|
| se jó, se rossz, se út, se cél, se rendszer, |
| csak káosz, ahol minden egyremegy |
| és mentől többet tud, lát, ért az ember, |
| az élet annál értelmetlenebb: – |
|
| rémálom két irgalmatlan setétség |
| között. Még jó, hogy a vers meg a szépség |
| tébolya kerget. Másnak csak a pénzvágy |
|
| s a kéj jutott. Olyiknak ennyi se. |
| Kihúzták a festő alól a létrát: |
| kapaszkodjék, mester, a pemzlibe. |
|
|
|