Koestler Artúr halálára
A mindenségben nincs igazságérzet, |
csak néhányunkban otthonos. Ezért |
a tudománytól kértél segítséget. |
Keveset kaptál; tollad többet ért. |
|
Nők, harc, viták, szép ház, öröm – imádtál |
élni s nemet mondtál mindjárt, mikor |
csak a szenvedés kígyóverme várt rád |
s ecetté vált a jókedv és a bor. |
|
Minden igaz ügyért rögtön kiálltál. |
Merész voltál s hajthatatlan – olyan |
mint Camus, Russell vagy Romain Rolland. |
|
Nincs többé, kitől támogatást kérjek |
a Gonosz ellen. Meghaltál. Az élet |
sötétebb nélküled. Sokkal sötétebb. |
|
|
|