A tászádáj törzs

A nagy törzsből huszonheten maradtak
mert irtották őket a szomszéd népek.
Nincsen szavuk gyilkosságra, haragra.
A dzsungelben találtak menedéket.
Játékosak voltak s gyengédek. Éjjel
a mohos barlang legmélyében háltak.
Csak bokrok meg fák gyümölcsével éltek.
Patakcsörgést hallgattak és madárdalt.
Felfedezték őket, talán tíz éve
s a fővárosba hívták vendégségbe
a törzset. Egyikük sem tért haza.
Kit a tüdővész, kit a vérbaj vitt el.
A három széplány Manilában strichel.
Rousseau-nak volna mégis igaza?
 

(Toronto, 1983)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]