Külvárosi felhőkarcolók, 2.

Itt nincs könyvtár, kultúra – ez nem város
s nem is falu. A plasztikkal fedett
bejáróban porlepte művirágok
reprezentálják a természetet.
S itt nincs barátság, nincsen társaság;
szomszédja nevét egyikük se tudja,
de felébred, ha éjszaka az ágy
recseg alatta s WC-jét lehúzza.
Az itt lakó mind büszke, mert e drága
magasépítményt menhelynek használja,
de megveti a többit, hogy itt laknak.
Két testvérépítményt tükröz az ablak.
Az erkélynek lomtár a funkciója
s megváltás annak, ki leugrik róla.
 

(Toronto, 1982)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]