Mellbimbód mint…
| Mellbimbód mint a kibuggyanó vércsepp. |
| Naponta megpendítem a héthúros |
| hangszert, hogy újból megnyerjelek téged, |
| várárokban éneklő trubadúrod. |
|
| De ha már feláldozod magad értem, |
| úgy mért jöttél ily fiatalon hozzám, |
| s nem azután, hogy az illanó élet |
| fényében még egy keveset napoztál? |
|
| A magános magasban raktunk házat, |
| hol sárgarigó fütyül a fülünkbe. |
| Másokhoz gőg köt, egymáshoz alázat. |
|
| Mindent elvettem és megkaptam tőled. |
| Nagy társaságban s az utcán letérdelsz |
| elém, hogy megkösd a cipőfűzőmet. |
|
|
|