Te tetted…
Te tetted, hogy ily vénen
még ég bennem a láng,
a láng, mely reád éhes
és sohasem falánk;
amit gondolsz és mondasz:
akár az ékszerek
tíz ujjamon; álmomban
veled beszélgetek;
tőled keltek életre
a dolgok színei,
a halálfélelmemre
te hoztad meg a gyógyírt;
vigyétek szét a jó hírt,
versek delfinjei.
(Toronto, 1981)
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]