Egy költőhöz
Ömlesztve dől a vers belőled, |
Sebaj! Ennél jóval kevésbé |
Jaj, dermedt szőrtüszők királya, |
jaj, megfeszített figyelem |
és lábujjmozgás; túl bő lére |
eresztett pörkölt s meztelen |
önzéstől dagadó galuskák, |
jaj, harmincszoros ráadás: |
a kevesebb több volna, ámde |
ezt nem tudja a főszakács; |
jaj, műítészeti halandzsa, |
tojt nadrág, jaj, külterjes ember, |
jaj, őslénytani doktorátus, |
jaj, túlzsírozott serpenyő: |
tehetséges vagy. Azt reméltem, |
|
|