F. Gy. jelleméhez

Udvarias volt, szinte szende, félénk, szerény – ügyefogyott az emberekkel szemtől-szembe, de roppant gőgöt hordozott magában, bár ez ritkán látszott; ha versnek hitte önmagát, rögtön emigrált a világból, s így hány szerelmes éjszakát mulasztott s délutáni párzást, mert nemnek nézte az igent. És mégsem ismert semmi gátlást, ha egy államnak nekiment.