S mégis választanánk-e?
S mégis választanánk-e más kort, mint ezt a kort, amelyben élünk? |
Az ókori Athént, fogorvos, kloroform és gyógyszer nélkül? |
A kolerát, a bubós pestist, csak azért, hogy felmenjünk éjjel |
a Párthenonhoz s reggelenként néhány szót váltsunk Szókrátésszel? |
|
Az Antoninusok Rómáját, hol a környezet durvasága |
szétroncsol már gyerekkorodban, ha nem születsz felső osztályba? |
Lorenzo Firenzéjét, amely oly szép volt s oly fanyarédes, |
hol váltóláz öl meg korán, vagy Fra Girolamo megéget? |
|
Nem. Élni itt volt jó, a szabad kétszáz esztendős korszak végén, |
mikor a múlt minden hegylánca, ha az alkonyban hátranéztél, |
gyöngyházkék, érthető és éles; s mikor magunkat is így láttuk |
|
perspektívában; tudtuk, mi jön; s mikor így állunk, ahogy állunk |
s nézzük a lassan ránk hulló ködöt |
s a szakadékot lábaink előtt. |
|
|
|