8. Október I.

Az éji égen a Tejút mentén didergő csillagok. Nyeregből száll a szél, gyorsan összeszed minden illatot, felül és nagylassan tovább baktat patkótalan lován. Üvegpálcás eső pereg szüntelen. Barna levelek tyúktolla közt kiáll a vadgesztenyefa válla vizesen s szurokfeketén. Sárgul a fű szakálla. A pókok hálóik mögött pillét és legyet esznek egész nap, míg felszáll a köd s kiderül végre este. Éjfél után felébredsz és sétálni mégy az útra, hol egyenest szemedbe lóg a Göncöl görbe rúdja.