Huszonkét éve utazom…
| hogy a szadista Kelet helyett |
| nézzek magamnak állóhelyet – |
|
| de csak kibírom, mert megírom; |
| s mert annyi hű barát szeret |
| és őriz innen s túl a síron; |
| s mert együtt élhetek veled; |
|
| és mert ki még oly boldog, mint mi? |
| Csak olykor mardos régi gondom, |
| hogy nem temetnek el Karinthy |
|
| Urnámat is fejemben hordom. |
| Ugyan hol másutt hordanám? |
|
|
|