És lelkeink is
| És lelkeink is. Eleinte féltem, |
| hogy nem győzöm a versenyt s kifogyok |
| a szuszból, ha esténként vagy már délben |
| elkezdjük a szellemi ostromot |
|
| egymás váráért. De vad frissességed |
| nem engedte, hogy megvénüljek és |
| pezsdültem, míg köztünk az ellentétek |
| sivítottak, mint a köszörűkés. |
|
| A gondolkodás eleinte kényszer |
| volt éjjel-nappal. Most szokásnak érzem. |
| És mennyi minden jutott az eszembe |
|
| csak azért, mert megoszthatom veled! |
| E verseket is azért jegyezem le, |
| hogy itt maradjak, mikor elmegyek. |
|
|
|