Mért könnyű?
| Mért könnyű? S mért hoz minden évszak |
| gyümölcsöt? Mert megláttalak |
| s tudtam, hogy belül is oly szép vagy, |
| mint kint; szobor, min nem farag |
|
| tovább az ember; lény, kin semmit |
| sem kell már változtatni; s így |
| szerelmet raktam rád, amennyit |
| csak bírtál, s nem többet, amíg |
|
| te duplán adtad vissza nékem |
| mindezt, s én duplán, majd te, s végre |
| elmondhattuk: – „A pillanat |
|
| tökéletes.” Ebben maradtunk. |
| A világ deszkaszín alattunk, |
|
|
|