Egy amforát dobott ki…
| Egy amforát dobott ki a tenger s mert nem bírta |
| emelni, a hercegnő leült melléje sírva |
| s addig imádkozott, míg egy dzsin tűnt fel fehér |
| kancán és hazavitte kincsét egy dirhemért. |
|
| Itt lakunk a Földközi-tenger kijáratánál, |
| az Atlantival szemközt. Olajmécsest találtál, |
| tán púnt, mindjárt az első nap, az első lépésre |
| a homokban. Éppen csak hogy lehajoltál érte. |
|
| Hány bárka süllyedt itt el, amikor kiszaladtak |
| a szürke óceánra! A hullák fenn maradtak, |
| a kancsók, a vasládák, az aranypénz, a tálak |
|
| leszálltak a fenékre. Olyikon korállágak |
| sarjadtak. A mélységben kétezer évet vártak. |
| Különös lány a tenger. Most felgörget néhányat. |
|
|
|