Angol kisváros
| Furcsa világ ez. A postáskisasszony |
|
megszólít: „levelet kapott Londonból, |
| holnap kihordjuk.” Mindenki szívesen |
|
beszélget, de nem mondja, hogy mit gondol. |
| Éjfél után egy lámpás ég. A vízben, |
|
a mólónál, Windsor Erzsébet szende |
| hattyúi úsznak. Kutyád az egyikbe |
|
harap? Felségsértésért fognak perbe. |
|
| A nyugdíjasok nem férnek bőrükbe. |
|
„HA NEM SZŰNIK A HARANGOZÁS, AKKOR…!!!” |
| írta az őrnagy a templomkapura. |
|
Puskával lődöz a padlásablakból |
| a harangozókötélre. Szomszédom |
|
befalazta magát – már kilenc éve! –, |
| hogy remekművet írjon. Ételt néki |
|
gumicsövön pumpál a felesége. |
|
| Minden tiszta. Szeretkezés, úgy tűnik, |
|
e kisvárosban nem volt, nincs, és nem lesz. |
| Még pletyka sincs. Örök rejtély, mi módon |
|
került ide mégis néhány kisgyermek. |
| Ezeket anyjuk betanítja: hogyha |
|
a kikötőben csinos matrózt látnak, |
|
| mondják neki: „a kocsma mögött, este |
|
tizenegy felé várhatja mamánkat.” |
| A férj alvást preferál. Garniszállót |
|
tilt a közerkölcs. Ócska farakás |
| mellett csinálják, angol módon, állva. |
|
Matróznak sem kis megpróbáltatás. |
|
|
|