A jó könyv rózsakert

A jó könyv rózsakert zsebedben,
mondod. Soha levelei
nem hervadnak. Még sokkal szebben
Heinsius így fejezte ki:
ha nagykönyvtár küszöbén lépsz át
s behúzod súlyos ajtaját,
elmarad mögötted a pénzvágy,
a gőg, a kéj, az aljasság –
s aztán? tán megnő emberséged,
talán egy szebb világba lépsz be,
s boldogabb leszel ott, hol a
tévére s pusztulásra éhes,
két lábon járó árnyékszékek
utol nem érhetnek soha.
 

(Toronto, 1977)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]