France két könyvét…
| France két könyvét ajánlottam neked, |
| fiatalkori két kedvencemet. |
| Nekik estél, majd hallgattál hamis |
| kímélettel. Felkaptam magam is |
| az egyiket, mérgesen. És igaz, |
| hogy meg se néztem már a másikat. |
|
| És így tovább. Keserű a pohár. |
| Kimegy Lord Byron, Corneille, Gide, du Gard, |
| Swinburne, Racine, Milton és az „Örök |
| Virágok”-ból is hány le nem törött! |
| Ha Mann s Móricz egy-egy könyvét veszem |
| ki a könyvtárból, remeg a kezem. |
|
| Azt hittem, hogy mint felnőtt ugyanaz |
| az ember vagyok; s még ez sem igaz. |
| Ízlésem régen nem ért egy garast: |
|
| mi biztosít, hogy most már biztosabb? |
| S ha ez a sors – mért, hogy papír helyett |
| nem futó vízbe írom versemet? |
|
|
|