Karenina Anna és Capulet Júlia

Hazaérkeztem a Tolsztoj-regénnyel
kezemben. – „Régen elvitte a szél”,
mondtad szelíden, de nem hittem néked.
Elragadnának mindenkit az évek,
őt is, ki jobban írt mindenkinél?
S mégis. Vronszkij lapos és Anna talmi,
s eget ostromló szerelmük mit ér,
ha nem tudnak bálok és társadalmi
farringatás nélkül együtt maradni
s több egy meghívás, mint a szenvedély?
Jó, hogy Tolsztojnak, bár nagyon utálta,
nem volt módja Shakespeare-hez nyúlnia.
Különben a harmadik felvonásban
valahogy így beszélne Júlia:
– „Haragszik ránk Verona kapitánya.
Leszek hát Páris felesége. Jó
atyám és társadalmunk ezt kívánja.
Te meg mehetsz a búsba, Rómeó.”
 

(Philadelphia, 1969)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]