Ez a Malom Domb, Mill Hill…

Ez a Malom Domb, Mill Hill, ez Birkbeck Road, az utca
s ez, nézd, a ház s a kis kert. Itt éltem, amíg Zsuzska
is élt. Most három éve. Kék rózsáink helyén
egy autó áll cementen. És szomszédnőnk, szegény
Mrs. Rye alig ismer meg, bár nemrég még annyit
imádkozott s mosott ránk. Megzöldítették antik
kapunk diszkrét opálját. És a sün hol lehet,
mely elbűvölten nézett, ha éjjel verseket
írtam a télikertben? Minden szétporladt, elment,
csak bennem él, ahogy majd én élek egykor benned.
Törött üveg a nyelvem s vacogok. Adj kezet.
Halálos lejtőn állunk. Omolnak folyton-folyvást
az Idő lavinái. Ez az örök rend, mondják.
Ki kell hogy bírjam, mondom. Megszokni nem lehet.
 

(London, 1966)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]