Hogy miért jöttél
| Hogy miért jöttél s mit kívánsz itt? – |
| nem értettem meg. Ostobán |
| hat hónapig gyötört a pánik, |
| hogy búcsú nélkül mégy tovább, |
|
| miközben karcsú, új hajóddal |
| keresed azt, miről ütött- |
| kopott bárkámon rég lemondtam: |
|
| mert egy mólón horgonyzunk ketten. |
| Szellő borzongat. Felengedtem |
| hajam sárkányát. Szembe süt |
|
| szépséged. Lógó karral álltam |
| szemközt élettel és halállal. |
| De most békét kötök velük. |
|
|
|