Felgyógyultam, de ez…
Felgyógyultam, de ez nem végleges. |
Ott fekszem majd egy reggel mereven |
a csend maszkjával számon és hegyes |
lábujjaim átütnek leplemen. |
|
Ne nézd soká a hullát. Sárga ként |
hoz a halál s befújja testemet. |
Húzd be a függönyt s menj. Nem magamért |
siránkozom, de érted reszketek. |
|
Mint most idézed, Sánkárát idézd |
majd akkor is: a lelket nem lehet |
megölni s hogy találkozunk a lét |
|
egy másik síkján. Tartsunk szünetet. |
Hallgass Bachot, járkálj a napsugárban, |
olvass Plátót. Ne dobd magad utánam. |
|
|
|