Felgyógyultam, de ez…

Felgyógyultam, de ez nem végleges.
Ott fekszem majd egy reggel mereven
a csend maszkjával számon és hegyes
lábujjaim átütnek leplemen.
Ne nézd soká a hullát. Sárga ként
hoz a halál s befújja testemet.
Húzd be a függönyt s menj. Nem magamért
siránkozom, de érted reszketek.
Mint most idézed, Sánkárát idézd
majd akkor is: a lelket nem lehet
megölni s hogy találkozunk a lét
egy másik síkján. Tartsunk szünetet.
Hallgass Bachot, járkálj a napsugárban,
olvass Plátót. Ne dobd magad utánam.
 

(Málta, 1966)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]