Mi most a reggel?
| Mi most a reggel? Gondolkodom rólad, |
| amíg lejössz, mellém ülsz s hallgatom |
| kettőnk csendjét. S az est? A búcsúzó nap |
| aranybrokát dicsfénye hajadon. |
|
| Te vagy csak fontos. Homokbánya omlott |
| múltamra. Mint múmiák, mereven |
| feküsznek benne emberek, meg dolgok. |
| Egyszer tán még mindet előveszem. |
|
| Álmomban eltűnsz s hiába kereslek. |
| Felriadok az ágyon. Nézzelek meg |
| a tetőn? Villanyt kéne gyújtani. |
|
| Tovább aludjak? Újra elveszthetlek. |
| Nem félek többé. Csak hozzád vezetnek |
| a napok és az éjek útjai. |
|
|
|