Aki szerelem nélkül él
Aki szerelem nélkül él, kiszárad |
s gonosz lesz, mint a politikusok. |
Így voltam én két évig; mit sem vártam |
|
jövőmtől a mindenség rám csukott |
siralomházában. És folyton féltem |
a haláltól, holott ez akkor végnek |
|
pompás lett volna. Láttalak ma reggel |
ezüst roletták rácsában hogyan |
alszol; s kiléptem, festő az ecsettel |
a teraszra s szétnéztem boldogan: |
|
a tenger kék térden hajlongott lábam |
előtt; a nap mint barbár drágakő |
forgott; álltam egy csupa fény világban, |
mely érthetetlen, de elérhető. |
|
|
|