Náladnál kétszer idősebbnek

Náladnál kétszer idősebbnek s tapasztaltabbnak vert ide a sors. Eszemmel nyerjelek meg? Nem mennék vele semmire. Mivel hát? Azzal, hogy kísérlek, míg hangtalanul viseled fiatalságod és szépséged tragikus tudatát szemed kékségén s minden mozdulatban? Maradj velem, mert rád maradtam. Mit mondjak mást? Elolvadok a gyengeségtől. Tested mellett megszédülök. Ha átölellek, karomból kiesik a csont. (Málta, 1966)