A tér mélykék árnyéknak…
| A tér mélykék árnyéknak nőtt bokádhoz |
| s a mindenség határa is te vagy. |
| A pálmák mélyzöld, dermedt robbanások |
| vállad mögött. S az óra elakadt. |
|
| Az ablakban a fény balettje táncol, |
| a nap járását arcodról tudom, |
| a májust hónod jázminillatából; |
| szomszédunk nincs, csak túl a Tejúton. |
|
| A bútorok, mint súlytalan trapézek |
| hintáznak köztünk. Olykor visszanézek: |
| az öt világrészt piszkos por veri, |
|
| és nincs, csak lényed isteni hatalma, |
| meg lenn a tenger csacsogó nyugalma |
| s fenn a hold ezüst piruettjei. |
|
|
|