John Milton
Ma már Milton-paródiának hangzik |
mindegyik verse. Lekopott a festék |
portréjáról, min nagyképűség ásít, |
ál-klasszicizmus, bombaszt és üresség. |
|
Embernek is hitvány volt s nagypofájú. |
Erénycsőszt játszott s az égig dicsérte |
Cromwell mészárlásait. Puritánok |
dudája! Mindig dagadt az erszénye. |
|
S hogy mocskolta a kivégzett Stuártot! |
A király fia, mikor végre trónra |
került, nagylelkűn azonnal kegyelmet |
adott neki. Én fölhúzattam volna. |
|
|
|