Zárt teherkocsi

Kattog a négy kerék. Azt kérded, hova visznek? Mondhatnám: szinte mindegy. Függélyesből vízszintes. Négy kattogó keréken odavezet a sín, ahol levél nem ér el, hol nem vagy név, se cím. Tán negyvenen vagyunk. Azok ott már többéves rabok, halálfehérek, nyugodtak, csendesek; mi új rabok vagyunk, akiknek inge véres, ne nézd a különbséget: rab és rab egyremegy. Mért gubbasztok íly búsan? Szökőkút volt a kedvem, hány ágyban hemperegtem, és hány tengerben úsztam! Ami tortát megettem: vagy harminc emelet. Kár, hogy be nem fejeztem még minden versemet. Hogy Alfred de Mussetnek szebben virult a nyár? E század gyermekének rosszabb mahorka jár. Nem nősz magasra itten. Kattogni kezd a sín. Mit elmulasztott Hitler, behozza azt Sztálin. (1950 őszén)